Zoran Vukosavljev: Szerb templomok építészete Magyarországon , Budapest, : Szerb Intézet : A TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szakkönyveinek szektora, 2013. szerkesztő és szövegszerkesztő: Pera Lastić
„A magyarországi szerb ortodox templomok építészete az építészet történetének különleges része. A barokk építészet illeszkedik egy ortodox templom belsejébe. Az ortodox rituálé átalakítja a teret, és megkülönbözteti azt.”
Tipológiai struktúránkban bemutattuk a Magyarországra vándorolt szerbek szakrális építészetének korszakait. Ez a nemzetiség, amely közvetlenül a bécsi udvar uralma alatt állt, egy nagy építészeti hagyományokkal rendelkező környezetbe kerülve, olyan formákat öltött, amelyek idegenek voltak kultúrájától. Évszázados lassú fejlődés után a szerb templomépítészet a fényűző barokk stílusban virágzott fel. Az új építészet új koncepciókat öltött, és évtizedes fejlődés után már létrejött egy olyan típus, amely megfelel az ortodox liturgikus térnek.
A tervezési szándék a balkáni késő bizánci építészeti kultúrából ered. Ez a hagyomány egyes műemlékekben egyértelműen közvetlenebb kapcsolatot mutat a szerb kolostorokkal. A 19. századi új építészeti megoldásoknak köszönhetően azonban egy sajátos építészeti típus alakul ki. A hagyományok iránti elkötelezettség ezután inkább az újabb formákban tükröződik, és nem annyira a régi műemlékek utánzásában. Ez sajátosságában is tükröződik. A Habsburg monarchia társadalma a 18-19. században befogadta a különféle kultúrákat. Sokszor említettük, hogy a szerb kultúra Magyarországon lehetőséget kapott a további fejlődésre, a nyugati és a keleti keresztény szakrális építészet összeolvadására. Számos építészeti emlékmű született ezen az új hazán, a Kárpát-medencében, kiemelve ezt a Krétától Pétervárig terjedő területet, ahol Kelet- és Nyugat-Európa művészete és kultúrája találkozott.
Tipológiai szerkezetünk helyességét az építészeti elemek részletes elemzése alapján, azaz önálló fejlődésének meghatározásával, visszatekintően értelmeztük. Az ikonosztáz, mint a legjellemzőbb építészeti-művészeti-liturgikus egész elemzésével meghatároztunk bizonyos korszakokat.
Tudjuk, hogy egy második monografikus elemzés, valamint a terepmunka dokumentációjának más műemlékekre való kiterjesztése pontosabb tipológiai struktúrához és a kiemelt részletek újraértelmezéséhez vezethet. Ily módon még pontosabban leírhatjuk a magyarországi szerb építészettörténet jelentős emlékeit, amelyekben két hagyomány egyesül. Ez a könyv évtizedeknyi alapos kutatómunka alapján íródott. Bemutattuk a napjainkig feldolgozott publikációkat, valamint azok értelmezéseit is, és ily módon szerettünk volna meghatározni egy olyan irányt, amely meghatározhatja a további kutatási munka fő kategóriáit.
