A Szerb Intézetet a Magyarországi Szerbek Önkormányzata (SSM) alapította 2009-ben Budapesten. Az SSM országos kisebbségi önkormányzati jogi státusszal rendelkezik, és állami szinten képviseli a magyarországi szerb közösség érdekeit, azaz a magyarországi szerbek kulturális autonómiáját különféle kulturális, oktatási és egyéb intézmények, például információs intézmények létrehozásával és fenntartásával valósítja meg.
2019-ben az SSM közgyűlésének döntésével az Intézet költségvetési intézményből nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakult át, és ezt a státuszt a mai napig megtartotta.
Az intézet feladata a magyarországi szerbek múltbeli és jelenlegi társadalmi valóságával kapcsolatos tudományos kutatások lefolytatása, szervezése, segítése, koordinálása és támogatása.
A magyarországi szerb tudományos élet kezdetei több évszázadra nyúlnak vissza. A 18. századtól kezdődően számos szerb történész, nyelvész, jogász, filozófus, orvos, természettudós, biológus, fizikus és mérnök született, tanult, élt és dolgozott Magyarországon. Az 1826-ban Pesten alapított Matica Srpska volt az első szerb intézmény, amely intézményes támogatást nyújtott a szerbek tudományos tevékenységéhez.
Az intézet célja, hogy gazdag történelmi örökségre támaszkodva intézményes kereteket teremtsen a már amúgy is kis létszámú, de mégis nemzeti tudatú és művelt értelmiséggel rendelkező magyarországi szerbek tudományos önismeretéhez.
Tevékenységünket ki szeretnénk bővíteni a tudomány népszerűsítésével és a kisebbségi oktatás, a felsőoktatás szakmai támogatásával, a magyarországi szerb kulturális emlékek védelmével, valamint a szerb közösség politikai döntéshozatalával.
Tudatában vagyunk annak, hogy céljainkat csak más tudományos intézményekkel együttműködve valósíthatjuk meg. Ezért nyitottak vagyunk az együttműködésre mind Magyarországon, mind a hazai, mind a nemzetközi szinten. Az elmúlt években szakmai együttműködést alakítottunk ki a szentendrei Szerb Egyházmúzeummal, a Vajdasági Múzeummal, a Néprajzi, Zenetudományi és Balkanológiai Intézettel, valamint a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Szerb Nyelvi Intézetével, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutató Bizottságával, a belgrádi Társadalomtudományi Intézettel, az újvidéki Filozófiai Karral, a Matica Srpska Tudományegyetemmel, valamint a budapesti Nyelvtudományi Kutatóközponttal és Zenetudományi Intézettel.
Egy kis kisebbségi közösség viszonylag új intézményeként számos nehézséggel kell szembenéznünk, amelyek közül kiemelendő a kapacitáshiány, elsősorban az Intézet munkájához szükséges anyagi erőforrások hiánya. A megvalósított projektjeink azonban reményt adnak és perspektívát adnak munkánknak.
Szeretnénk, ha ezen a fokozatosan épülő és folyamatosan frissülő weboldalon keresztül tájékozódhatna az Intézet munkájáról.
Pera Lastić, rendező
1960-ban született Budapesten. A budapesti Szerb-Horvát Gimnáziumban (SHG) érettségizett (1979). Fizika szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1985). 1985 és 1990 között a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén dolgozott, Kraus Ferenc lézercsoportjában. 1989 óta részt vesz a kisebbségi politikában és kultúrában. 1990 és 1998 között a Szerb Demokratikus Szövetség alelnöke, majd megbízott elnöke volt. 1991 és 1995 között a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalának titkára, majd megbízott elnöke volt. 1995 és 2003 között a Magyarországi Szerb Önkormányzat első elnöke volt (két cikluson keresztül). A magyarországi szerbek főbb nemzeti intézményeinek és megnyilvánulásainak kezdeményezője, valamint tagja volt a magyar kormány kisebbségpolitikai szervei mellett működő különféle szakértői tanácsadó testületeknek. 2009 óta a Budapesti Szerb Intézet igazgatója, amelyet abban az évben alapított a Magyarországi Szerbek Önkormányzata (SSM). 2019-ben az SSM közgyűlésének döntésével az Intézet költségvetési intézményből nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakult át, és ezt a státuszt a mai napig megőrzi. Azóta Pera Lastić a Szerb Intézet nonprofit korlátolt felelősségű társaság igazgatója. 1995-ben a magyar kormánytól Kisebbségekért Díjat, 2004-ben pedig Szerbia és Montenegró Államközösség Kormányától Vuk Karadžić Kulturális Díjat kapott. Tagja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Kutatásáért Felelős Bizottságának. A Matica Srpska társult tagja. 2008 és 2020 között részmunkaidős fizika professzor volt a budapesti Nikola Tesla Szerb Gimnáziumban. Szakmai és ismeretterjesztő tudományos cikkek, könyvek, kiállítások, projektek szerzője, valamint számos könyv szerkesztője a kisebbségek jogai, a kisebbségek helyzete, a magyarországi szerbek kultúrája és történelme területén. A szerb és a magyar mellett angolul és oroszul is beszél.
1961-ben született Újvidéken. 1987-ben történelem szakon szerzett diplomát az Újvidéki Egyetem Filozófiai Karán. 1987 és 1990 között történelem szakos tanárként, pontosabban történelemprofesszorként dolgozott újbecsei és újvidéki általános iskolákban, valamint a karlócai gimnáziumban. 1990-től 1992 végéig újságíróként dolgozott az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében. 1993 óta Magyarország fővárosában él és dolgozik. 1993 és 2006 között a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban dolgozott könyvtárosként és referensként a szerb, horvát és szlovén nemzeti kisebbségek számára. Eközben könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Karán. 2006 és 2008 között egy kábítószer-figyelő cég archívumának vezetője volt, majd 2008-tól 2011 elejéig a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum könyvtárában dolgozott könyvtárosként. 2011 februárja óta a budapesti Szerb Intézetben dolgozik, ahol jelenleg történészként és kutatási projektekben segédszerkesztőként dolgozik. Hat könyv és számos kétnyelvű roll-up kiállítás előkészítésében segédszerkesztőként vett részt. Aktívan részt vesz a magyarországi szerb közösség azon rendezvényein, ahol a Szerb Intézet főszervezőként vagy társszervezőként van jelen. Tudományos szövegeket ír a történettudomány és a könyvtártudomány területén, amelyeket periodikákban (folyóiratokban és tudományos konferenciák anyagaiban) mutatott be Budapesten és Tatabányán, illetve Szarajevóban, Zágrábban, Belgrádban, Újvidéken, Szabadkán, Vranjéban és Temesváron. Eddig közel negyven publikációja jelent meg szerb és magyar nyelven. A magyar és szerb mellett angolul, németül és szlovénul is beszél.
Sofia Biro-Kaplan (Budapest, 1994) kutató-gyakornok a budapesti Szerb Intézetben. Alap- és mesterképzését a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 2015-ben néprajz szakon szerzett diplomát a Filozófiai Karon, majd 2018-ban megvédte mesterdolgozatát "A szerb fiatalok hozzáállása a lovrétól a hagyományhoz (az azonosulás kérdései a hagyományőrzés vizsgálatán keresztül)" témában a Társadalomtudományi Kar Kulturális Antropológia Tanszékén. 2019 és 2020 között az Edutus Egyetemen specializálódott posztgraduális képzésen vett részt, ahol kulturális menedzsment diplomát szerzett. 2015 és 2017 között a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményében, a Mesemúzeumban dolgozott. Kutatási tapasztalatot szerzett tanulmányai során az egyetemen különböző tudományos projektekben, majd a Szerb Intézet munkatársaként, ahol 2017 óta dolgozik. Jelenleg a következő projektekben vesz részt: Kép és emlékezet, a magyarországi szerbek nyelvi tájképének kutatása, egy multimédiás online hozzájárulás létrehozása és karbantartása a Vujicic Gyűjteményhez, valamint Marija Kiš hagyatékának feldolgozása. Emellett részt vesz az Intézet különféle kiadói, szerkesztői és szervezési feladataiban. A magyarországi szerbek népvallásával, kultúrtörténetével és folklórjával foglalkozik. Számos tudományos találkozón és konferencián vett részt belföldön és külföldön. Számos tudományos cikk és recenzió szerzője, amelyek magyar és szerb nyelven jelentek meg. 2022 óta a Külügyminisztérium - Magyar Diplomáciai Akadémia D.O.O. - nemzetközi ösztöndíjprogramjában néprajz és kulturális antropológia előadóként dolgozik. Angolul, olaszul és szerbül beszél.
Az 1990-ben Zomborban született Dušan J. Ljuboja történelemtudományi doktorátust szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol disszertációját Pest és Buda mint szerb kulturális központok a 19. század első felében című művéről védte meg (Pest-Buda mint...).
Szerb Kulturális Központ a XIX. század első felében, 2025). Történelemtudományi mesterdiplomáját a Belgrádi Egyetemen (2014), társadalomfejlődési mesterdiplomáját pedig a nemzetközi TEMA program keretében (2017) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a prágai Károly Egyetemen szerezte. Kutatási területei a 19. század szerb és tágabb regionális kultúrtörténeti témáira terjednek ki. Kutatási tapasztalatokat szerzett a prágai CEFRES Intézet munkatársaként, valamint kutatóként a besztercebányai Matej Bel Egyetemen (2021/2022). Vendégelőadóként előadásokat tartott Szlovákiában és tudományos találkozókon vett részt Közép-Európa-szerte. 2022 óta a budapesti Szerb Intézet munkatársa kutatási, publikációs és szervezési projektekben. A szerb mellett az angolt is használja munkanyelvként.
1997-ben született Kragujevacon, középiskolai tanulmányait a budapesti "Nikola Tesla" Szerb Gimnáziumban végezte, ahová 2012 és 2016 között járt. Az Újvidéki Egyetem Filozófiai Karának Történelem Tanszékén végzett. 2023-ban sikeresen elvégezte mesterképzését a "Kulturális és történelmi örökség" modulban, szakdolgozatát "A szerbek anyagi kulturális öröksége Budapesten és környékén" témában védte meg. 2022 szeptembere óta történelem és néprajz professzorként dolgozik a budapesti "Nikola Tesla" Szerb Oktatási Központban. Az oktatás mellett aktívan részt vesz a magyarországi szerb közösség kulturális és történelmi emlékezetének ápolásával kapcsolatos projektekben. 2023 szeptemberében részt vett a szerb temető rendszerezésére és kijelölésére irányuló projekt elindításában a Boszniai-medencei szerb temetőben. A munka eredményeként egy tudományos kutatási cikk született, amelyért a Budapesti Szerb Intézet és a Magyarországi Szerbek Önkormányzata társszerzőként tüntette ki. 2024 októbere óta a Budapesti Szerb Intézet külső munkatársaként vesz részt a "Maksim Ludajić (1818–1897) és korabeli szerb közössége a Boszniai-medence területén" című projektben.
